Az idei Zsámbéki Színházi Rakétabázison izgalmas előadás ígérkezik. Szálinger Balázs Köztársaság c. drámáját Horváth Illés vitte színre, aki színészként először rendez.
A darab főbb szerepeiben neves és kiváló színészek jelennek meg: Gáspár Tibor és Nagy Mari, a fiatalabb generációból a már szintén számos elismerést begyűjtött Pál András, Takács Géza, Horgas Ráhel, Gémes Antos, Lovas Emília, Ágoston Péter és Mészáros András.
A színdarab egy valós történelmi eseményből indul ki. A huszonéves Julius Caesart közismert politikai pályafutása előtt egy alkalommal kalózok ejtik fogságba. A kalózok vezére hamar felismeri képességeit, rendkívüli intellektusát, éles világlátását, kíméletlen emberismeretét, vezetői agilitását.
Elhatározza, hogy meggyőzi Caesart: maradjon velük, s legyen az utódja. A kalózok ugyanis államalapításba kezdtek. Az eljövendő nemzedék elszórtan szunnyad megannyi város „keltetőiben” ideológiai képzésben részesülten. Csak fel kell majd ébreszteni őket.
Szálinger művét igazi kortárs humor jellemzi. Az időmértékes verselés sodró lendülete nagy klasszikus színdarabokat juttat eszünkbe, mestermunkává azonban az egy-egy monológban megjelenő kortárs líra teszi, melynek Szálinger Balázs egyedülállóan tehetséges és elismert művésze. A Köztársaság sokoldalú, különleges alkotás, ami méltán nyerte el 2012-ben Az Évad Legjobb Magyar Drámája Díjat, 2013-ban Artisjus- és Szépíró Díjakat.
Színpadra állítása rendkívül időszerű és fontos vállalkozás. Napjainkban mikor régi és új demokráciák, autoriter rendszerek és bűnözők által kikiáltott államok küzdenek egymással, értékrendjük és ideológiájuk igazságáról való teljes meggyőződésükben döntenek milliók sorsáról, vagy válnak kegyetlen gyilkosokká. Emberek elrablása, modernkori rabszolgatartás, embercsempészet, fogságban tartás, kizsákmányolás, elnyomás, kegyetlenség,- mindezek jelen vannak a mai világban.
Az előadás kísérő programja a Silence after the Revolution c. kiállítás, mely a Berlinben élő Floszmann Attila fotóművész képeire és installációira épül. Egyedi stílusban és hangvétellel, megrázó módon hozza közel az egyes emberhez az afrikai kontinens sokkoló történéseit, - a kiállítás a líbiai polgárháború alatti pusztítás lírai narratívája, a brutalitás dokumentálása nélkül. A fotók, szobrok, installációk zene kíséretében jelenítik meg a háború külső, illetve belső térképét.
A 3 napos művészi összjáték eleven párbeszédet folytat a valósággal, legfőképpen pedig a Nézővel.
Előadások: augusztus 18-19.
